1

2009 július 8. | Szerző: Noricsi |

 Immár 5 éve mostoha lettem.

Vagyis kaptam a Párommal egy édes és imádnivaló csomagot.

Ö akkor volt 2, és fogalma sem volt arról, hogy mibe is keveredett…úgy ahogy nekem sem.

Nem szeretem azt a kifejezést, hogy mostoha..olyan negativ és mindenkinek Hófehérke meg a mérgezett alma jut róla eszébe..pedig én nem is ilyen vagyok.

Hogyan lehet vlakinek elmagyarázni, hogy milyen is egy édes mostoha?!Ez már magában egy paradoxon…Talán pont emiatt vagyok zavarban, amikor az iskolában megkérdezik, hogy  “Ön kicsoda?” Hát én kérem a gyereket szeretö és nevelö mostoha vagyok…aztán erre a válasz kb annyi, hogy ” Aha…” Na itt és most el is lettem könyvelve és már be is raktak egy kis fiókba, amin egy NAGY “2” van és benne meg a sok gonosz nagyorrú bába a seprüvel és mostoha a varázsgömbökkel…

Miért van ennyi elöitélet a mostohákkal szemben?

Èn nem tettem semmit…vagy mégis?

Es milyen érdekes, hogy Ö, Hófehérke, jelen esetben meg Kabócánk, sem szereti ezt a kifejezést…söt ö maga cáfolja meg valahányszor megyünk vagy találkozunk valakivel.Mára már “csak” anya lettem ( holott szülö édesanyja is elég nagy szerepet játszik, és jelen van az életében), de régen  mindenkinek elmondta a ” valóságot”, hogy én vagyok A mostoha,  amire aztán rögtön rácáfolt, hogy ” ö nem gonosz hanem édes”..és ilyenkor az én csöpp kis szivem minden egyes alkalommal olvadt…Mert kérem ez hatalmas megtiszteltetés, hogy egy ekkora kis lény, ilyen szavakkal minösit.Kemény munka és hosszú hónapok és évek kostolgatása, összeszokása, és szeretgetése van benne.

Nekem ö édes.Nekem ö az én egyetlen és huncut kislányom, akit bár nem én szültem, de én neveltem/ nevelem és formálom…Aki tölem lesi, hogy hogyan kell fésülködni meg gyertyafényes vacsit késziteni annak, aki szeretünk, vagy aki nekem meséli el este, hogy melyik fiú mit is mondott….Ö az enyém..és marad is..bárki bármit gondol…